A SAROKFÁJDALOM meglehetősen gyakori probléma, amely sokszor kellemetlen, de csak az esetek egy részében áll mögötte komoly betegség. A fájdalmak jelentős része mechanikai okok miatt következik be, de meghúzódhat a háttérben arthritis, fertőzések, autoimmun- és neurológiai problémák, trauma, csontritkulás és más csontbetegségek, illetve több szervrendszert érintő betegségek is. A legtöbb sarokfájdalom a talpon átívelő vastag kötőszöveti szalag betegsége, a plantaris fasciitis. Ez a szerkezeti betegség abból ered, hogy ennek a szalagnak fontos szerepe van a talp izmainak és inainak, valamint a láb boltozatának a fenntartásában. A kór legjellemzőbb tünete, hogy reggel, talpra álláskor már jelentkezik a fájdalom, ám később mintegy ”bejáratódik”, vagyis mérséklődik és csak hosszú álldogálás vagy lépcsőzés során rosszabbodik. Különösen tinédzsereknél gyakori a sarok ütődései miatt kialakuló fájdalom. Ebben a korban ugyanis még nem teljesen kifejlett a sarokcsont és könnyebben dörzsölődhet a többi csonton. Ehhez hozzájárulnak a túl lapos és kidolgozatlan talpú papucsok, a flip-flopok, valamint a túl korán kezdett magassarkú hordás is. faj, faj, faj, faj, faj
A sarkak fájdalma általában magától elmúlik, de vannak esetek, amelyeket mindenképpen érdemes orvossal ellenőriztetni. Egyes talpbetétek, sarokemelők tehermentesíthetik a plantaris fascia feszülését, ezáltal a fájdalmat. Megfelelően megválasztott (nem teljesen lapos vagy nem túl magas sarkú) cipő választásával és/vagy személyre szabott talpbetét használatával a panaszok jelentősen csökkenhetnek.
Az újszülöttkori LÚDTALP – a hosszanti boltozat hiánya – csecsemőkorban még normálisnak tekinthető, mert a boltozat csak később az izomtónus növekedésével fokozatosan fejlődik ki. A vastag talpi, bőr alatti zsírpárna fokozza a lúdtalp látszatát. Az esetek túlnyomó többségében a probléma magától megszűnik, így a boltozat kifejlődésének hiányát 2 éves kor előtt nem tekintjük kórosnak. A külső segítséggel kierőszakolt állás, járás túlterhelést okozhat, amely a deformitás fennmaradását eredményezheti.
A pubertáskori és a felnőttkori lúdtalp nagyon jól korrigálható a megfelelő, lábra illő talpbetéttel. A számítógéppel tervezett, egyénileg alkalmazott betétek rendkívül hasznosak lehetnek. Természetesen emellett lábtorna gyakorlatokat is rendszeresen érdemes végezni. Sportolóknál, különösen az atlétáknál, futóknál fontos a megfelelő cipő használata, hiszen egy rosszul kiképzett cipő jelentős elváltozásokat okozhat. Az egyáltalán nem csökkenő panaszokat okozó szalagos, csontos röggzítettség állapotában, betét viselésekor sem korrigálódó lúdtalp esetén jöhet csak szóba ortopédiai műtét.
Keresztboltozat (haránt) süllyedésről akkor beszélhetünk, ha a harántboltozatot alkotó lábközépcsont fejek közül a középsők (leggyakrabban a második és a harmadik) a szükségesnél nagyobb erővel nyomódnak a talajhoz, amely miatt a járás során talpi fájdalom jelentkezik. Jellemző a lesüllyedt fejek alatti bőrkeményedés kialakulása, mely pedikűrös kezelés ellenére is kiújul. Gyakran kíséri a nagyujj bütyök deformitása, ill. a kis lábujjak kalapácsujj állása.
A HARÁNTSÜLLYEDÉS kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, például a láb hosszan tartó túlterhelése, magas sarkú cipő rendszeres viselése vagy öröklött genetikai hajlam.
Kényelmes, 3-4 cm-nél nem magasabb sarkú, nem túl vékony talpú cipő a harántsüllyedés kialakulását megelőzheti. Fontos, hogy a cipő orra ne legyen szűk mert ez is előnytelen tartásba kényszeríti az előlábat és szintén okozhatja a panaszok kialakulását és / vagy rosszabbodását. A már kialakult deformitás előrehaladását harántboltozat-emelő betéttel, nagyobb deformitás esetén ortopéd cipő használatával lassíthatjuk vagy állíthatjuk meg. Nagyon fontos, hogy az emelés illetve alátámasztás a megfelelő helyen érje a talpat, ezért a legjobb hatást egyedileg készült talpbetét használatával érhetjük el.
A KALAPÁCSUJJ (digitus malleus) lényege, hogy a lábujj alappercét hajlító és feszítő izmok egyensúlya megbomlik, az alapperc kiemelkedik, a középperc pedig lesüllyed, felvéve így a kalapács alakot. A kalapácsujj esetén tehát az ujj felfelé hajlik a középízületből. Az elváltozás leggyakrabban a második és harmadik ujjon alakul ki, akár mindkét lábon egyszerre. Kialakulása leggyakrabban a rosszul illeszkedő cipőre vezethető vissza, amely kényszerhelyzetben tarja a lábujjakat – ilyenek a nagyon magas sarkú és a keskeny orrú cipők. Nőknél kilencszer gyakrabban alakul ki, mint férfiaknál. Az izmok eltérő húzási iránya miatt jön létre az úgynevezett kalapács helyzet. További tényező lehet a láb haránt-, illetve hosszboltozatának süllyedése is, illetve az elváltozás gyakori kísérője lehet egyéb szervrendszeri megbetegedéseknek, mint például a cukorbetegség.
Gyógytorna kezeléssel az ízületi mozgásokon lehet javítani, oldani az izmok megváltozott húzási irányát; továbbá helyreállítani a megfelelő húzási irányt. Emellett igen fontos szerepet kap a nem túl magas sarkú cipő kiválasztása is, amelyben elég helyet kapnak a lábujjak. Konzervatív kezelésként a megfelelő helyeken rendelkező alátámasztásokkal ellátott egyedi talpbetét használatával a már kialakult panaszok jelentősen csökkenhetnek.
Egészséges láb esetén a láb az ujjak alapízületének magasságában a legszélesebb, és a nagyujj egyenesen előre mutat. A BÜTYÖK kialakulásakor a harántboltozat süllyedése miatt, a megrövidült inak a nagyujjat a kisujjak felé húzzák. A leggyakoribb oka a bütyök kialakulásának a szűk és magassarkú cipő viselése, ezért ez a betegség általában a nők körében fordul elő, de már meglévő terpeszláb, és örökletes tényező is okozhatja ezt az ízületi elváltozást. Legtöbbször a harátboltozat és / vagy hosszboltozat süllyedés kísérő tünete.
A legfontosabb a megfelelő cipő kiválasztása, ami helyet biztosít az ujjaknak, ha ez nem történik meg, akkor a lábujjakat folyamatos nyomás éri, és ízületi gyulladás alakulhat ki. Javasolt a rendszeres lábtorna végzése, ami jótékony hatással lehet a betegségre, de fontos tudni, hogy a bütyök deformitás teljes korrekciója a tornával nem várható, a további kialakulásának üteme viszont lassítható. Kizárólag műtéttel végezhető el a láb alakjának helyreállítása, ez azonban nem mindig hozza meg a várt eredményt. A műtét után a láb deformitása újra előjöhet, és a járás is nehézkessé válhat. Ha csak a csontos kinövést távolítják el, akkor a bütyök újra kialakulhat. Éppen ezek miatt a hangsúly a prevención van, amelyre kiváló megoldás lehet a megfeleően megválasztott cipő és az egyedileg készített talpbetét.
Tartásunk deformitásának számtalan oka lehet. Velünk született tényezők, rosszul megválasztott cipő és/vagy talpbetét használata, elhízás, az izomtónusok változása, túl sok sportolás vagy a mozgásszegény életmód hatására. Mivel talpunk jelenti az egyetlen kapcsolatot a talajjal, ennek a kis felületnek kell teljes testünket egyensúlyban tartani. Éppen ezért nagyon nem mindegy milyen alátámasztása van talpunknak.