Általános kereskedelmi tendencia hosszú idő óta, hogy a különböző tisztító-, mosó- és ápolószer forgalmazók innováció címszóval méregdrágán árusítanak a hagyományos anyagoknál sok esetben lényegesen kevésbé hatékony szereket, amelyeknek nem egy alkalommal komoly allergiás mellékhatásai vannak. Sajnos igaz ez a növényolaj iparon (mosó- és mosogatószer gyártás) és a kozmetikai iparon át egészen a cipőápolásig. Jó Batz-os szokás szerint ismét a józan paraszti eszünkkel, a tapasztalatok alapján vizsgáljuk meg előbb a cipőápolás, majd későbbi cikkünkben a lábápolás kérdését.
A fent leírtakkal ellentétben hat és egyben a fogyasztói társadalom lassú józanodásának, a környezettudatosság térnyerésének a jele egyre inkább a természetes anyagok előtérbe helyezése vásárláskor, felhasználáskor a szintetikusokkal szemben. Elég, ha arra gondolunk, egyre több és több háziasszony használ foszfáttartalmú mosószer helyett mosódiót, mosószappant, mosószódát, vízkőoldó helyett ecetet, fehérítő fogkrém helyett szódabikarbónát (nagy csodaszer!), hajbalzsam helyett facsart citromlevet és ez a lista elég hosszú. Kijelenthetjük-e általánosságban, hogy a hagyományos anyagoknál hatékonyabbak az újabb fejlesztésű szerek – a mi esetünkben – a cipőápolás kérdésben? Összességében nem, használatuk bizonyos esetekben gyorsabb, kényelmesebb, viszont mindenképpen sokkal, de sokkal drágábbak és ezen érdemes elgondolkozni. Egy cipőápolószer gyártónak mi érdeke fűződne ahhoz, hogy méregdrága bőrápoló spray-jéről kiderüljön, pont annyira hatékony, mint a tizedébe kerülő babaolaj, lenolaj vagy más növényi olaj? Netán a vagyonba kerülő hintőpor gyártója örülne, ha köztudottá válna, termékénél hatékonyabb az illóolajjal kevert szódabikarbóna? A fertőtlenítő vagy gombaölő spray forgalmazója is boldogabb lenne biztosan, ha síri csend övezné mennyivel olcsóbb és hatékonyabb a formalinba mártott vatta! Nézzük sorban a kérdéseket.