Az alapfogalmakkal foglalkozó írásunk után nézzük most azokat az artrózis, porckopás elleni csodaszereket, amelyeket ilyen-olyan klinikai eredményekre, igazolásokra hivatkozva próbálnak ránk sózni a kereskedelmi televíziók – olykor meglehetősen bugyuta – reklámjai. Vajon van-e bármilyen élettani hatásuk? Használnak ezek a szerek vagy akár károsak is lehetnek? A kérdés tisztázásához segítségül hívjuk Sensei Kindl György 3. DAN-os kyokushinkai karate mestert, a kérdéskör magyarországi szakértőjét, aki saját tapasztalataival is alátámasztja mondandónkat. Rögtön az elején tisztázzuk, a kollagén a testünkben fellehető speciális fehérje, amely valójában gyűjtőszó, hisz testünkben öt különböző főbb típusát különböztetjük meg, ezek közül legnagyobb arányban (kb. 90%-ban) az I-es tipusú fordul elő. A kollagén támogatja a test kötőszöveteinek struktúráját, és biztosítja a szervek és a szövetek (porcok) rugalmasságát. Bőrünk 75%-a, más szöveteink fehérjéjének pedig 35-40%-a kollagén. A kollagén fehérje legfontosabb építőkövei: a glicin és a prolin. A hús-, tej-, tojás-, tejfehérje készítmények nagyon alacsony arányban (1-2 %-ban) tartalmaznak glicint, a kollagén glicintartalma ezzel szemben 21-24 százalék. Ebből következik, hogy még a fehérjedús táplálkozás is glicinhiányos, így ezzel a módszerrel a kollagén legfőbb építőkövét nem visszük be kellő mennyiségben a szervezetünkbe. Ide tartoznak egyébként a testépítők által előszeretettel fogyasztott fehérjekészítmények is, a melyek kellő vitaminbevitel híján sokkal inkább károsak, mint hasznosak.

A kollagéntermelődés lelassulása 22-25 éves kor után kezdődik, majd a 30., 40. életév betöltésével ez a lassulás tovább fokozódik, és mire 50-60 évesek leszünk, gyakorlatilag leáll. Nem kell túlzottan pallérozott elme ahhoz, hogy belássuk, ezt a kieső, illetve leépülő kollagénmennyiséget pótolni kell, ahogyan számos nyomelemet és vitamint szintén, mégpedig napi rendszerességgel. Bonyolult biokémiai fejtegetések helyett álljon itt néhány adat, amelyet elég nehéz megkérdőjelezni. Egy átlagos felnőtt ember napi kollagén adagja 0,4-0,5 g/testsúlykilogramm körül alakulhat. Ehhez 1.000-2.000 mg C-vitamin bevitele is javasolt, mivel ez a vitamin nagyon nagy mértékben segíti a kollagén szintézisét, beépülését. Sensei Kindl-ék tesztekkel igazolták, hogy 45-50 éves kor felett is kiemelten hatékony eredmények érhetők el a kollagén nagydózisú fogyasztásával, kialakult artrózis esetén is. Kyokushinkai karatésok esetében (0,8-1,0 gramm/testsúlykilogramm/nap) többéves teszteket végeztek, amelyek során beigazolódott, hogy még az erősen megviselt ízületek is igen jelentős javuláson estek át az intenzív kollagénbevitel és a rendszeres mozgás együttes hatására. A 60-70 éves, átlag életvitelt folytató tesztalanyok esetében többen a mozgáskészségüket nyerték vissza a nagy dózisú kollagénbevitellel. Testépítők, akik nagy súlyokkal edzenek, a napi 1,0-1,2 gramm/testsúlykilogramm kollagén fehérjebevitellel sokkal kevésbé tapasztaltak ízületi fájdalmakat és izomlázat, illetve az edzéseik intenzitása is jóval magasabb lett.

Íme a 3. DAN-os karatemester szavai:“Saját példám abszolút igazolja a fentieket, mivel 11 éve fogyasztom nagy dózisban (0,5 gramm/testsúlykilogramm/nap – a szerz.) az I-es típusú, sertésbőrből kivont kollagént. 36 évesen gerinckopást és meszesedést diagnosztizáltak nálam, majd 45 évesen szembesültem azzal, hogy hamarosan térdprotézist kaphatok. Ezt követően kezdtem meg a tudatos kollagén kúrát, megfelelő mozgássorral karöltve, aminek köszönhetően 56 évesen szinte a harmincas éveimnek megfelelő ízületi állapotot élem meg.” – mondta Sensei Kindl György.

Innentől egyenes az út addig, hogy szemünk világa a méregdrága „porcvédő” tabletták, kapszulák, prolin és glicin tartalmára fusson, amelyek elérhetik nem egy esetben akár az 1,0 grammot is kapszulánként. Nobel-díjas matematikusnak sem kell lennünk ahhoz, hogy kiszámoljuk, hány ilyen kapszulát is kellene fogyasztanunk naponta (35-40 db), a közelítő hatás eléréséhez. A gyártók előszeretettel hivatkoznak termékeik kondroitin és glükozamin tartalmára, amely azonban csupán az ízületi porcok felületkarbantartásának remek eszköze, a megfelelő mennyiségű natúr kollagén bevitele nélkül sajnos a porcok rugalmassága végérvényesen megszűnik. Szemléletes példával élve olyan ez, mint amikor évente políroztatjuk az autónk karosszériáját, de nem cserélünk benne soha olajat.

A porcépítő csodaszereknél tehát az irányvonal jó, de az alkalmazott dózis messze elmarad a szükségestől. A további felmerülő kérdésekkel és tévhitekkel következő írásunk foglalkozik.

Artrózis